Aktuális előadás

Gyulai Jóga Stúdió

Előadás címe: Mi dolgunk a világban? - Utunk a múltból a jövőbe

2020. március 19-én 18:00 órai kezdettel Pap Gábor művészettörténész előadását tekinthetjük meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a tanár úr elfogadta meghívásunkat és városunkban előadást tart majd. Mindazok akik a magyarság és az emberiség ősiségét, múltját kutatva olvasnak könyveket, hallgatnak különböző nézeteket mindig nagy örömmel hallgatják Pap Gábor szavait. Mondhatjuk, hogy népünk nagy tanítója, aki nemcsak történelmi összefüggésekben látja múltunkat, segít támpontot adni, hogy meg tudjuk ítélni jelenünket és jövőnket.

Figyelem! Az előadás elmarad!

Tájékoztatjuk a kedves érdeklődőket, hogy sajnos az előadás a 2020.03.16-tól hatályos rendelet szabályozásaira való tekintettel elmarad.

A Kormány 46/2020. (III. 16.) Korm. rendeletének 4. § (1) szerint: Rendezvény helyszínén a résztvevők számától és a rendezvény helyszínétől függetlenül tilos tartózkodni.

Valamint:

5. § Az ott tartózkodók létszámától függetlenül, az ott foglalkoztatottak kivételével tilos a látogatása
a) az előadó-művészet valamennyi ágának fellépése céljából megtartott eseménynek, függetlenül annak
nyilvánosságától (színház, tánc-, zeneművészet),
b) a mozinak,
c) a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvényben meghatározott
ca) közgyűjteménynek,
cb) közművelődési intézménynek,
cc) közösségi színtérnek.

Az előadásra elővételben megvásárolt jegyeket visszaváltjuk, kérjük, hogy a rendkívüli helyzetre való tekintettel ezzel kapcsolatban keressenek a (30)434-0000 telefonszámon!

Helyszín, időpont

Az előadás 2020. március 19-én, 18:00 órától lesz a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban (5700 Gyula, Városház u. 13.).

Jegy értékesítés, információ

Belépőjegyek már elővételben is kaphatók, 2.000,- Ft-os áron a Gyulai Jóga Stúdióban
Cím: 5700 Gyula, Nürnbergi u. 10.
Információ telefonon: 06(30)434-0000.

 

Az előadóról

Pap Gábor - művészettörténész

Nagy hatással van művészekre, kutatókra egyaránt, a mindenre kiterjedő magyar hagyomány életfelfogását közvetíti hitelesen és sikeresen. A szkíta–hun–avar–magyar etnokulturális folyamatosság kutatásában művészettörténeti, vallástörténeti szempontú vizsgálata jellemzi. Munkásságában irányadó volt édesapja, Pap László, aki számára a legnagyobb példakép, életpéldájával utat mutatott neki. Az 1970-es években kezdett előadásokat tartani. Ebben az időben, a 70-es évek közepén találkozott Molnár V. Józseffel, aki akkoriban kezdte megalkotni logikai modelljét. Az ő ösztönzésére születtek meg Molnár V. József első terjedelmesebb publikációi is (Művészet 1977/3., 1978/6.) Első előadását is Pap Gábor szervezte neki az általa vezetett táborban Zebegényben. Az ő ösztönzésére írta meg, szerkesztette kerek egésszé a logikai modell adta ismereteit. Az 1970-es évek második felétől rendszeresen járt Szamoshátra, Gyügyére, a fény járását tanulmányozni az ottani református templomban. Ekkor kezdte vizsgálni a Kárpát-medencében egyedülálló módon fennmaradt festett kazettás templomi mennyezetek jelképrendszerét és az azokban megnyilvánuló magyar ősvallási elemeket. Erről Az ég mennyezeti. Festett kazettás mennyezeteinkről címmel jelent meg összefoglaló és a további kutatásokat megalapozó munkája. Három év munkanélküliség után 1982-ben Kiskunhalasra került, ahol könyvtárosként dolgozott. Ott közreműködött a Halasi Téka előadássorozatban, majd a Gózon István Művelődési Központban elindította a Csontváry Stúdiót. 1985. október 22-én megszervezett lakitelki összejövetel után, központi utasításra megindult Pap Gábor eltávolítása. Ezek után az ÁMK-ban Falvay Károllyal közösen elindították a "halasi kísérletet", amelyet - szintén központi utasításra - 1987-ben „elfojtottak”. Pap Gábor annak a művészeti csoportosulásnak a szellemi megalapozója és irányítója is egyben, amelynek tagjai olyan, az 1960-as években a „művészet zsákutcáit” érző alkotók, akik keresték a kifejezés új lehetőségeit. Ez a folyamat 1974-től a népművészet és a magyar ősműveltség talaján alapuló zománcozó művészeti ág kialakulásához vezetett. 1975-ben indult Kecskeméten a Zománcművészeti Alkotótelep, ami az 1984-es Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhely megalapításához vezetett.

A természetes társadalom, szerves műveltség, mint jelszavak már az 1980-as évek közepén feltűnt a Falvay Károllyal közösen elindított "halasi kísérletben", majd később, a kilencvenes évek második felétől a keszthelyi Japán-Magyar Életfa Iskola pedagógiai programjában. Közben pedig virágkorát élte a Hintalan László és Molnár V. József által indított Örökség Népfősikola, amelynek folytatása a Magyar Hagyomány Műhelye lett. 1997-től tanított a keszthelyi Japán-Magyar Életfa Iskola pedagógiai programjában, ezen kívül három főiskolán és egyetemen tanította egyidejűleg a szerves műveltséget. Arra törekedett, hogy az ilyen irányú képzést minden szinten oktassák, az óvodától a felsőoktatásig. Akkoriban ugyanis minden szinten megvolt a magyar néphagyomány keretei között kialakult, és az egészséges ember mindennapjait alakító szerves műveltség képviselete Magyarországon.

A Szent Korona 1978-as hazaérkezése után Pap Gábor vezetésével a Nemzetközi Zománcművészeti Alkotótelepen a Korona zománcképeit vizsgálták (többek között Csathó Pál grafikusművésszel). Szvetnik Joachim és Turi Endre dokumentációi erről a Zománc 1978. évi számában jelent meg.[11] 1979-ben a kutatásba bevonta Beöthy Mihály, Ferencz Csaba mérnököket és Ferencziné Árkos Ilona matematikust. A mérnökcsoporttól elválva, szintén Pap Gábor kezdeményezésére aranyművesekből álló kutatócsoportot szerveztek a Szent Korona ötvösművészeti szempontú tudományos vizsgálatára. Pap Gábor a Szent Koronáról azóta több előadássorozatot tartott, kutatási eredményeit Angyali korona, Szent csillag. A magyar Szent Korona című művében foglalta össze. Pap Gábor nevéhez fűződik a Szent Korona szertartás megszervezése.